Annak érdekében, hogy a kérdésre gyorsan válaszoljunk, nézzük meg, hogyan is alakult az NFT-piac 2021-ben és rögtön beljebb vagyunk a válaszadással.
A NonFungible.com, mint az egyik legmegbízhatóbb NFT-piac elemzéssel foglalkozó cég, a műkődése óta minden évben egy részletes jelentést készít az NFT-piac aktuális helyzetéről. Ezeknek a jelentéseknek a közös tulajdonsága, hogy a megjelenített adatok, az elsődleges és másodlagos piacokon lezajlott műveleteket egyaránt számításba veszik, azok együttes elemzésén alapulnak. A 2021-es NFT-piacról készített átfogó jelentés az alábbiakról ad tájékoztatást.[1]
A fentebb bemutatott statisztikai adatok alapján, az NFT-k megadóztatásának oka, döntően a nagy értékű fiat-pénz/kripto-mozgásokban jelölhető meg.
Így érthető módon, az adóztató hatalom részéről megjelent az igény, hogy azok akik NFT-kel üzletszerűen és ellenérték elérésére irányuló, gazdasági tevékenységet folytatnak, bizony fizessenek adót. Ezzel megnyitva az állami bevételek új csatornáját.
Általánosságban az EU területén a hozzáadottérték-adót, vagy ismertebb nevén az áfa-t az ellenérték fejében végzett ügyletekre alkalmazzák. Az adóköteles ügyletek körébe pedig alapvetően az adóalanyok által, az EU területén belüli termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, az uniós országok közötti termékbeszerzés, valamint az áruk EU területén kívüli országból EU-ba történő behozatala tartoznak.[3]
Akárcsak más hagyomány termékekkel és szolgáltatásokkal, a nem helyettesíthető tokenekkel is lehetséges különböző ügyletek lebonyolítása. AzNFT-kel példálózó módon a leggyakrabban előforduló ügyletek alább találhatók:
A felsorolt ügyletek jellemzője, hogy lesznek olyanok amelyek áfa fizetési kötelezettéget keletkeztnek, de lesznek olyan ügyletek is, amelyek más adófizetési kötelezettséget vonzanak például hazánkban, noha nem az NFT-kel de például a kriptovalutákkal kapcsolatban főszabály szerint a tárgyéven belül kriptovalutával végrehajtott ügyletből származó jövedelmet szja terheli. Végül lesznek adófizetési kötelezettséget nem keletkeztető ügyletek ilyen például az NFT jogszabályban meghatározottak szerinti adományozása.
Megjegyzés: Annak eldöntése, hogy egy adott NFT-ügylet, milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni további részletes vizsgálódást igényel, amire ez a bejegyzés most nem vállalkozik.
Most pedig, hogy az alapvető dolgokon túl vagyunk, mutajuk az NFT-k jelenlegi áfa szabályozásának alakulását Spanyolországban.
Spanyolországban az Adóügyi Főigazgatóság[4] (La Dirección General de Tributos – DGT), 2022 március hónapjában kibocsátott egy kötelező érvényű határozatot, amelyben rendezte a nem helyettesíthető tokenek áfa helyzetét az országban.
Az adóhatósági határozat megszületésének hátterét, egy online NFT piactéren lebonyolódó árverés képezte. Ebben az ügyben egy természetes személy, képszerkesztő program segítségével létrehozott különböző illusztrációkat, majd később ezeket az alkotásokat online NFT-piactéren árverés során értékesítette. Az adásvétel tárgyát azonban nem maguk az illusztrációk, hanem az NFT-k, azaz a nem helyettesíthető tokenek képezték. Így a vásárló az NFT által jelölt képhez, ténylegesen nem jutott hozzá.
Az adóhatóság az ügy alapos vizsgálatát követően több a gyakorlati adójogi jogalkalmazást elősegítő, hasznos megállapítást tett. Így meghatározta a nem helyettesíthető tokenek fogalmát, továbbá rendezte az NFT-k eladójának adójogi helyzetét. Ezen kívül minősítette az ügyletet áfa szempontból végül iránymutatást adott a teljesítési hely meghatározásával kapcsolatban.
Spoiler: A fogalommeghatározás kialakítását lényegesen befolyásolta az a körülmény, hogy az alapügyben az adásvétel tárgyát nem maga az alkotás képezte, hanem csak annak digitális megjelenítése a blokkláncon.
NFT = digitális eredetiségigazolás
Az Adóügyi Főigazgatóság megközelítésében az NFT, egy olyan digitális hozzáférést biztosító tanúsítvány, másként megfogalmazva egy digitális eredetiségigazolás (digital certificates of authenticity), amely a blokklánc technológia segítségével hozzáférést biztosít, egy egyedi digitális állományhoz.
Az Adóügyi Főigazgatóság nem helyettesíthető tokeneket érintő definíciója, egyértelművé tette, hogy az NFT-k értékesítése esetén nem értelmezhető a termékérétkesítés esetköre. Ennek oka, hogy a vásárló az NFT megvásárlásával, az NFT által megjelenített dologhoz, ténylegesen nem fog hozzáférni.
Az NFT-piactéren lezajló ügylet, mint ellenérték fejében, alkalomszerűen vagy rendszeresen végzett gazdasági tevékenység, adóköteles esemény, amely a spanyol szabályozás alapján az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozik.[5]
Az NFT értékesítése pedig olyan ügylet, ami elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül, összhangban a nemzeti spanyol szabályozással,[6] valamint a héairányelv és a kapcsolódó 282/2011/EU végrehajtási rendelettel.[7]
Az NFT eladásokhoz, mint elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokhoz[8] igazodik az ügylet teljesítési helye. Az Európai Közösség területén, a teljesítési hely pedig attól függően alakul, hogy az értékesítő (szolgáltató), milyen típusú vevőnek (igénybevevő) adja el az NFT-t.
Az értékesítő az NFT-t eladhatja nem adóalanynak (business-to-consumer, B2C) vagy adóalanynak (business-to-business, B2B). Nem adóalany tipikusan a magánszemély, a halandó vásárló lesz, míg adóalany jellemzően egy másik vállalkozás.
Amennyiben az NFT értékesítése vállalkozás és fogyasztó között történik a teljesítési hely, az igénybevevő lakóhelye szerinti tagállamban található. Ez elméleti síkon, lényegében a fogyasztás helye szerinti adóztatás elvét jelenti.
Ezzel az esetkörrel kapcsolatban érdemes viszont megejegyzni, hogy a teljesítési hely meghatározásakor figyelemmel kell lenni 10.000 EUR küszöbértékre, lévén a megjelölt értékhatárig a más tagállamokban lévő fogyasztók részére történő szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a tagállam lesz, ahol a szolgáltató vagyis jelen esetben az NFT értékesítője letelepedett.
Másként megfogalmazva, amennyiben egy Spanyolországi illetőségű adóalany, több EU tagállamba értékesít NFT-ket, akkor 10.000 EUR értékhatárig a spanyol áfa szabályozás alapján teljesíti áfa kötelezettségeit. Ezzel szemben, a 10.000 EUR értékhatárt meghaladó NFT eladást követően, a NFT-értékesítőjének a vásárló tagállamában azaz a fogyasztási tagállamban kell teljesítenie az áfa kötelzettségét.
Kiegészítésként álljon itt, hogy ez utóbbi Az 10.000 EUR értékhatárt meghaladó NFT eladásának esetkörében, mivel az áfá-t egynél több tagállamban kell megfizetni, az NFT értékesítőjének két lehetősége lesz kötelezettségei teljesítésére:
Ugyanakkor az NFT értékesítőjének nem szabad elfelejtenie, hogy figyelemmel kell lenni a teljesítés helyére vonatkozó 10.000 EUR küszöbértékre, hiszen a megjelölt értékhatárig, a más tagállamokban lévő fogyasztók részére történő szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a tagállam lesz, ahol a szolgáltató vagyis jelen estben az NFT értékesítője letelepedett.
Amennyiben az NFT értékesítése vállalkozások között történik a teljesítési hely meghatározására a spanyol szabályozás általános rendelkezése irányadó, amely alapján az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési hely, az a hely ahol az igénybevevő gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.[10] Itt érzékelhetjük, hogy a fokozatosság elve érvényesül, hiszen ha nincs gazdasági célú letelepedés, akkor a szokásos lakóhely/ tartózkodási hely lesz a teljesítési hely.
Attól függetlenül, hgy az NFT értékesítése B2C vagy B2B között zajlik-e le, a legnagyobb kihívást a vevő lakóhelyének meghatározása jelentheti. Nehézség mindössze abból következik, hogy az NFT-piactereken végbemenő értékesítések esetén, a vásárló azonosítására így a lakóhelyének pontos meghatározására jelenleg nincs mód.
Spanyolországban több áfakulcs létezik (21%, 10%, 4%). Viszont, annak okán, hogy az NFT-k értékesítését elektronikusan úton nyújtott szolgáltatásnak kell tekinteni, esetükben a normál mértékű 21%-os áfakulcs lesz alkalmazandó, [11] ha a teljesítés helye Spanyolországban van.
Érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy a piacon megtalálható NFT-k egy részét hajlamossak vagyunk gyűjteménydarabnak vagy már-már műtárgynak tekinteni, ettől függetlenül jogilag nem azok. Ez a megközelítés a spanyol szabályozásban is határozottan visszaköszön, hiszen az NFT-k esetében nem lesz alkalmazható a kedvezményes 10%-os áfakulcs, amely például a műalkotások, gyűjteményi tárgyak, régiségek vonatkozásában mérvadó.[12]
Forrás/
[4] Nagy, Nikolett: A spanyol pénzügyi igazgatás történeti hagyományai és szervezeti felépítése napjainkban. In: Biztonság, szolgáltatás, fejlesztés, avagy új irányok a bevételi hatóságok működésében. Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat, 2019, Budapest, pp. 158-170. ISBN 9786158056793
[5] BOE-A-1992-28740 Artículo 4. (1). https://www.boe.es/buscar/act.php?id=BOE-A-1992-28740&p=20220409&tn=1#a4